Puglia régió 19.370 km2-en terül el, kb. 4.000.000-an lakják. Olaszország legdélkeletibb szőlőültetvényekben és olajfaligetekben gazdag régiója. Az Adriai-tenger és a Jón-tenger határolja, leírni is döbbenet, hogy több, mint 800 km hosszú tengerpart szegélyezi.
Puglia az „ínyencek mennyországa”, számtalan olasz étkezési hagyomány innen ered. A régióban 200 millió liter olívaolaj készül, a teljes olasz termelés fele. A pugliai paradicsom kiváló, a helyi cseresznyeparadicsom világhírű. A helyi különlegesség, az Orecchiette pasta (fülecskék) kihagyhatatlan. Nagyon szerencsések a helyiek, a tarantói kagyló, az osztriga, a polip, a tintahal és a szardella itt a mindennapok részét képezik. A fava (lóbab) is pugliai eredetű.
Már a föníciaiak és a görögök idejében is kiváló földművelők lakták a vidéket. Egy turisztikai látványosságról is hadd tegyünk említést. Alberobello városkában találhatók a világhírű trullók, a kúpos tetővel rendelkező régi, jellegzetes kis lakóházak, melyek a UNESCO Világörökség részei. Ezen a vidéken járva feltétlenül érdemes megnézni ezket a házikókat.
Néhány évtizede még Pugliát Olaszország borospincéjének nevezték. Ma már Veneto a legnagyobb bortermelő régió Olaszországban, Puglia büszkén tartja a második helyet a dobogón. A termékeny talaj, a sok napsütés, a mindkét irányból fújó hűsítő tengeri szél kitűnő vörösborok készítésére teszi alkalmassá ezt a területet. Egy ekkora régió borvidékei természetesen több alterületre oszlanak. A nyolc legfontosabb északról délre haladva: Orta Nova, San Severo, Castel del Monte, Moscato di trani, Gravina, Locorotondo, Primitivo di Manduria, Gioia del Colle, Salice Salentino, Terra d’Otrando.
A régió leghíresebb kékszőlő fajtái: primitivo, negroamaro, nero di troia (uva di troia néven is ismert), susumaniello, malvasia nera. A fehérek közül a fiano, a falanghina, a greco és a bombino bianco a legelterjedtebbek. Kiváló rosé borok is készülnek Pugliába, főleg negroamaro és nero di troia fajtákból.
Suhayda László