Az Innocenti család története, akár a mesék világát is megidézhetné. Évszázadok óta a család mezőgazdálkodással foglalkozott Toszkánában, ahogy a mai generáció is teszi. Sergio Innocenti földet művelt, állatokat tenyésztett egész életében. Sergio édesapja contadino („béres”, talán a magyar nyelvben ez a kifejezés illik rá) volt, a helyi földesúrnál. Ez azt jelentette, hogy kaptak egy tanyát bérbe, néhány hektár földdel, amit művelniük kellett és a terményből részesedést kaptak. Mikor eljött a pillanat és az olasz állam felszámolta ezt a rendszert, a földes úr, mivel az Innocenti család mindig is a kedvence volt, felajánlott egy választási lehetőséget négy „podere” (tanya) közül, amit a családnak ajándékoz, hozzá mezőgazdasági földterülettel. A nagypapa (Marco és Sergio nagypapája) a „PETEGLIA” Poderet választotta, a másik három, ma a montalcinoi borvidéken található. Ő mégis a Petegliat választotta, ezt gondolta a legjobb fekvésűnek.
Az első lépés a család életében az újítás terén az volt, amikor a tulajdonukban lévő egyik „tanyát” gyönyörű vendég házzá (agriturismo) alakították. Az agriturismo a feleség Claudia asszony fennhatósága alá tartozik. Innocentiék bort évszázadok óta mindig készítettek, de szigorúan saját fogyasztásra. Sergionak és Claudiának két fia született. Mind a mesében az egyik fiú, Marco a nagyvárosba ment, tanulni. Esetükben, mint az sejthető: borászatot. Ezen a ponton vett nagy fordulatot a családi tradíció. Az édesapa, Sergio a mai napig földet művel és állatokat nevel, Claudia asszony vendégeket fogad, immár egész Európából. A jövőt a család számára a két fiú határozta meg. A borászat fogja jelenteni a jövőt az Innocenti családban. A borászatnál a szakmai munka megoszlik a két testvér között, Marco a borász, Emanuele a szőlész. Az, hogy Marco Innocenti jó tanároktól tanult Firenzében, mi sem bizonyítja jobban mint, hogy Olaszország és immár Európa számtalan nagy nevű éttermei borlapján már megtalálhatók a Peteglia borok. Immár Magyarországon is.
Portfoliójuk egy egészen kiváló vermentinoból, egy sangioveseből készülő roséból, valamint két DOCG besorolású vörösborból, egy Montecucco Sangioveseből és egy Montecucco Sangiovese Riservaból áll.
A közel múltban, mikor Marcoéknál jártunk látógatóban, megnéztük a szőlőt, amit Emanuele tökéletesen gondoz, büszkén mutatták a két évvel azelőtt épült új pincét. Majd, mikor a teraszon megkóstoltuk az új évjáratokat Marco az Orcia folyó (az Orcia folyó, a déli határa a montalcinoi borvidéknek) túloldalán elterülő dombokat nézve, így szólt: „Látod barátom, ha annak idején nagypapám másként dönt, most én is egy lennék, a több, mint 200 brunello termelő közül.” Ekkor megmutattam Neki, a legutóbbi toszkán kóstoló eredményét a Vince magazinban, ahol a Peteglia 2015-ös Montecucco Sangiovese Riservája öt csillagos lett (csupán öt bor kapott öt csillagot) egy nagyon „izmos” mezőnyben.
„Marco a boraid minősége szerint, máris oda tartozol”, jegyeztem meg biztatóan.
Suhayda László
