Az Alpok és a tenger közelsége egy egészen egyedi mikroklímát kölcsönöz a régióban található ültetvényeknek. Három meghatározó terület alkotja Veneto-t borászati szempontból.
Prosecco vidékén legalább 85%-ban glera szőlőfajtából kell, hogy készüljenek a habzó tételek.
Valpolicella vidékén corvina, corvinone, rondinella és molinara szőlőfajtákból készülnek az amaronék, ripasso della valpolicella, és a helyi alap tételek.
Soave vidékén garganega szőlőfajtából készülnek a helyi fehérborok.
Veneto szőlőtermesztésének a története:
Már időszámításunk előtti VII. századból származnak írásos feljegyzések arról, hogy ezen a vidéken már szőlőt műveltek. Természetesen a római korban itt is készült bor. A római birodalom bukása után hanyatlásnak indult a szőlőművelés. A velenceiek korában virágzott fel a vidék, akkor már exportáltak Veneto-ból bort, egyben Görögországból és Ciprusról szőlővesszőket hoztak be a kereskedők. A XIX. században a peronoszpóra, a lisztharmat, majd a filoxéra óriási pusztításokat végzett Veneto-ban is. 1950 után indult a borászati ágazat fellendülése, majd 1990-re alakult ki a minőségre való törekvés, ami napjainkban is folytatódik.
Székhelye: Velence
Területe: 18.391 km²
Lakosainak száma: 4.900.000
Szőlőültetvény területe: 78.200 ha
Vörösbor: 22%
Fehérbor: 78%
Eredetvédelem: a régióban 14 DOCG, 29 DOC és 9 IGT terület található.
Suhayda László
