PELISSERO – KÓSTOLVA
Blog rovatunk elindítása óta, saját írásaink mellett teret adtunk a szakma jeles képviselőinek. Mészáros Gabriella az Alberello Puglieseről, Horkay András Chianti vidékéről, Bálint László Piemontról, Orodán György a Palazzo pincészetnél tett látogatásáról írt.
Most először adunk teret blog sorozatunkban vásárlóinknak. Mádi Norbert évek óta törzsvásárlónk. A kiszállítások során sokat beszélgettünk, főleg borokról. Annak ellenére, hogy nem szakmabeli, nagyon alaposan tájékozott a borok világában, figyelemreméltó gondolatait megosztotta velünk is a kóstolt borokról.
Az alábbiakban, egyik kedvenc pincészete, a Pelissero három kiváló borának a kóstolásáról készített jegyzeteit osztotta meg velünk.
„Pelissero – Barbera D’Alba Piani 2016
Sosem rejtettem véka alá, hogy a poharamban egyik leggyakrabban megforduló szőlőfajta a barbera. Idehaza gyakorlatilag két maréknyi borkedvelő fogyasztja, külföldön is mostoha szerep jut neki, a nagy testvér a nebbiolo árnyékában. Pedig tapasztalataim alapján kivételes együttállás az, amit ő tud. Úgy hozza az eszményi érettséget, nagy testet és emelkedett alkoholt, hogy közben nem fordul át lekvárba és nem lustul el.
Barberás kalandjaim egyik sarokköve a Pelissero pincészet 2016-s Piani nevű tétele. Gyakorlatilag a bevezetőben leírtak ékes példája. Nem is írnék róla szívesen, ha nem pusztítottam volna el legalább egy kartonnyit jómagam is és nem ajánlottam volna a barátaimnak, ismerőseimnek tiszta szívvel.
A pohárba töltve, valami elképesztő tömör fekete szín fogad minket, bíbor bevillanásokkal. Ebből gyakorlatilag azonnal sejthetjük, hogy nem egy filigrán borral lesz dolgunk. Az illat meglehetősen intenzív, amiben a gyümölcsök és hordófűszerek tökéletesen kiegészítik egymást. Előbbiből leginkább meggy, pici cseresznye, szeder és áfonya érhető tetten, utóbbiból, finom étcsokoládé és pici dohány. Kóstolva gyakorlatilag ugyanezeket az ízeket kapjuk. Nagyon gazdag buja bor, gyönyörű szép savak adnak megfelelő tartást ennek a nagy és hedonista testnek. A lecsengésben inkább a hordó étcsokoládés ízei érvényesülnek, ami meglehetősen hosszan búcsúzik. Bontás után mindenképpen levegőztessük, szebb arcát mutatja egy fél óra után.
(Műkedvelő hedonistaként 90 pont környékére tenném, amelyben még jó pár év tartalék van.)”
„Pelissero – Langhe Nebbiolo 2016
A Pelissero barbera sikerén felbuzdulva, értelemszerű volt, hogy a másik alap vöröst is kipróbáljam a pincétől. Piemont zászlóshajója mindenképpen a nebbiolo szőlőfajta. Ez a konkrét tétel a Langhe régióból érkezett, amely a két sztár apellációt körül ölelő alacsonyabb, vagy rosszabb fekvésű területeket foglalja önmagába.
Bontás után azonnal felismerhetőek ugyanazok a hordós jegyek, amelyek a barbera esetében is jelen voltak. Elsősorban finom étcsokoládé és dohány, a gyümölcs oldalon pici rumos meggy és cseresznye. Szinte falja a levegőt, mindenképpen időt kér a pohárban, én személy szerint betöltöttem egy dekanterbe 45-60 percre. Ennyi idő után a tölgy aromái picit háttérbe szorulnak, a direktebb gyümölcsösség és zöldfűszeresség kerül előtérbe. Előbbiből a nebbiolora jellemző cseresznye, pici meggy jelent meg, fűszerekből viszont valami egy egész széles spektrum, hűsítő eukaliptusz, menta, bazsalikom és zöld paprikából a húsosabb verzió. Az íz gyakorlatilag leköveti az illatot, a finisben a savak finom vérnarancsos, pomelos keretet festenek. Cirka egy órányi idő eltelte után megjelenik egy határozott sós jegy, amit egy pici füst tesz egészen érdekessé.
Elképesztő, hogy egy belépő tétel ilyen széles illat és ízspektrumot vonultasson fel. Akinek tetszett a pincétől a barbera, az mindenképpen próbálja ki ezt is, nem fog csalódni benne.
A komplexitása miatt egy picivel a barbera fölé pontoznám, műkedvelő hedonistaként 91 pont.”
„Pelissero – Barbaresco Nubiola 2014
Bontás után sokkal érettebb illat fogad minket, a fahatás itt is elég direkt, de nem az a karakter, mint az előző két bornál. Az illat érettebb gyümölcsösséget mutat, talán a rumban eltett cseresznye a fő motívum, idővel némi szilva is felsejlik. Kóstolva szikár, jelentős mennyiségű hordó cserrel, ami elég keményen feltapad és szárít. Az előbb említett gyümölcsöket itt is megkapjuk, elégséges sav ad tartást a kortynak, ami közepesen hosszan búcsúzik. Kevésbé modern, mint a 2 alapbor, aki kedvelte az évezred forduló vöröseit annak kötelező darab.
Személy szerint inkább étel mellé fogyasztanám, ideális kísérője lehet valamilyen rusztikusabb, zsírosabb, vörös húsból készült fogásnak.”
Mádi Norbert
Vinissimo klubtag
