Toszkána Közép-Itália legfontosabb régiója.
Régió, ahol az olasz nyelv és irodalom bölcsője található, ahol az olasz művészet felvirágzott és a hely, amely az ország kultúrájának szülőföldje. Nem utolsó sorban ez az a régió, amely szőlő és bortermelés szempontjából Olaszországnak megszerezte a világhírnevet. Elsősorban vörösbort ad, ahol a borok ötvözik a mediterrán stílust az óvilági tradíciókkal.
Mészáros Gabriella (Borkollégium) írja „Bortankönyv-A világ borai” című művében „Toszkána ciprus allée-val, olajfa ligeteivel, dombtetőre épített castelloival vagy egyszerű kőből épült házaival és végeláthatatlan szőlőültetvényeivel maga a paradicsom”. „Toszkánában mindig boldog vagy”, írja egy másik útikalauz szerzője. Már hogyne lenne boldog az ember egy ilyen csodálatos tájon, ahol a műemlékek sora végtelen, elképesztően finom a toszkán konyha, barátságosak és vendég szeretőek a helyi emberek, valamint fantasztikus borok készülnek.
Már Toszkána őslakói az etruszkok is műveltek itt szőlőt és készítettek bort. Ezen a kicsit kisebb vidéken, mint egynegyed Magyarország, kicsivel több bor készül, mint egész Magyarországon. 11 DOCG (Denominazione di Origine Controlata e Garantita = Oltalom alatt álló, eredet megjelöléssel ellátott) terület található, a fő szőlőfajta a sangiovese. Sangiovese-t Olaszországban Emilia-Romagna régiótól Pugliáig mindenhol művelnek, igazi arcát, valódi értékeit Toszkánában mutatja meg, itt lelt „igazi hazára”. A talaj üledékes, mészköves és homokköves. A klíma, a talaj, az éghajlati hatások, a tenger közelsége itt az egyik legideálisabb a világon a szőlőtermesztésre.
A legismertebb borvidékek Toszánában: Montalcino (Brunello di Montalcino), Montepulciano (Vino Nobile di Montepulciano), Chianti, Bolgheri, San Gimignano, Maremma. Egy Egyesült Államokbeli felmérés szerint a világon a borfogyasztók körében, a borhoz köthető legismertebb kifejezés a ”chianti” szó.
Chianti vidéke Közép-Toszkánában található Firenze és Siena között. A legismertebb városkák ezen a vidéken: Radda in Chianti, Greve in Chianti, Castellina in Chianti, Castelnuovo Berardenga, Panzano in Chianti. A nevekből is látszik, hogy itt minden a chiantiról szól. Nyolc alvidék található ezen a területen (Chianti Colli Aretini, Chianti Colli Fiorentini, Chianti Colli Pisani, Chianti Colli Senesi, Chianti Montalbano, Chianti Montespertoli, Chianti Rufina, Chianti Classico). A Chianti DOCG besorolású terület, a legjobb borokat adó ültetvények Chianti Classico vidékén találhatóak. A bortörvény szabályozza a felhasználható szőlőfajtákat, a kötelező érlelési időt és természetesen a termőterületet is. A Chianti Classico esetében, a bor készítés során legalább 80% sangiovese használata kötelező. A további 20% lehet helyi őshonos fajta (canaiolo, colorino), de akár nemzetközi fajta is (merlot, cabernet sauvignon).
Montepulciano-ban készül a Vino Nobile di Montepulciano (Vino Nobile jelentése: nemesbor). 70%-ban kötelező a prugnolo gentile (a sangiovese helyi klónja) használata. A további 30%, a helyben engedélyezett kékszőlő lehet. A bortörvény 80 mázsa/hektárban maximálja a termést. Kötelező a két évi érlelés, a Vino Nobile a legjobb évjáratokban riserva borokat is adhat, ez esetben 3 év kötelező érlelési idő. A Vino Nobile kisöccse a Rosso di Montepulciano, fiatalos, könnyedebb, közérthetőbb változata a „nagy tesónak”.
Toszkána legdélebbi szőlőültetvényei Maremma vidékén találhatók, Grosseto és környéke. Maremma vidékének két legjelentősebb területe, Montecucco és Scansano (Morellino di Scansano). Montecucco (DOCG besorolás) az egyik legfiatalabb és legdinamikusabban fejlődő toszkán borvidék. Montecucco Sangiovese (90% sangiovese, 70 mázsa/hektár a megengedett terméshozam) és Montecucco Sangiovese Riserva (90% sangiovese és 70 mázsa/hektár a megengedett terméshozam, kötelező 3 évi érlelés) néven készülnek egészen kiváló vörösborok. A fehérborok közül a vermentino a legsikeresebb fajta.
A Morellino di Scansano Grossetotól délre található, DOCG besorolású terület. 85%-ban sangiovese szőlőfajtából kell készülnie a Morellino-nak, a többi 15% a helyben engedélyezett kékszőlő fajtából kerülhet ki. Ugyan úgy, mint a többi toszkán vidéken 85%-os kötelezettség nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy termelő a borát 100% sangiovese szőlőfajtából készítse. Két év a kötelező érlelési idő és 12% a minimum alkohol fok.
San Gimignano (a tornyok városa) ad otthont a Vernaccia di San Gimignano DOCG besorolású fehérboroknak. A borok Vernaccia szőlőfajtából készülnek, vulkanikus talajon, minerális tételek születnek.
Toszkána borvidékei közül a „kakukk tojás” egyértelműen Bolgheri. Még pedig azért, mert a sangiovesevel szemben itt a nemzetközi fajták (merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, syrah, chardonnay) képezik az alapot. A szabályozás nagy szabadságot ad a felhasználható szőlőfajták és azok arányait illetően. Amerikai borszakírók alkották meg a „Super Tuscans” azaz Szupertoszkán nevet. Azóta csillagászati magasságokba emelkedtek a helyi borok árai, ugyan is a helyi borászok olyan magas minőségű borokat állítottak elő, hogy a bordeaux-i és california-i konkurensek belesápadtak az irigységbe.
A Brunello di Montalcino, a Brunello di Montalcino Riserva és a Rosso di Montalcino borok készítését a helyi bortörvény nagyon szigorúan szabályozza. A fenti borok csak a montalcino-i borvidék határán belül telepített Sangiovese Grosso szőlőből készülhetnek, melynek aránya kötelezően 100%. A Brunello di Montalcino esetében 80 mázsa a megengedett maximális hozam. Kötelező a fahordós érlelés, melynek időtartama nem lehet kevesebb 2 évnél és nem lehet több 4 évnél. Kötelező továbbá, a 4 hónapos palackos érlelés is forgalomba hozatal előtt. Nagyon fontos, hogy minden folyamatnak, a feldolgozásnak, a fahordós, sőt a palackos érlelésnek is a borvidék határán belül kell történnie. A Brunello di Montalcino-t szigorúan csak a szüretet követő 5. naptári év január 1-je után lehet kereskedelmi forgalomba hozni.
A Brunello di Montalcino Riserva csak a legjobb évjáratokban készül, a birtok legjobb dűlőiből származó Sangiovese Grosso-ból. A Riservákra két tétel kivételével ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az évjáratos Brunello-ra, a két különbség a palackos érlelés 6 hónap, a forgalomba hozatal időpontja a szüretet követő 6. naptári év január 1-je. A Rosso di Montalcino (DOC) esetében 90 mázsa/ha a megengedett hozam. A Rosso di Montalcino is 100% Sangiovese Grosso szőlőből kell, hogy készüljön. Kereskedelmi forgalomba a szüretet követő naptári év szeptember 1-je után kerülhetnek a Rosso di Montalcino-k. A Montalcino-i borvidéken az évjáratok klasszifikációja 1945 óta „csillag” rendszerben működik. Értelemszerűen az 1 csillag a leggyengébb, az 5 csillag a legjobb. Az elmúlt évszázad legemlékezetesebb évjáratai: 1955, 1964, 1975, 1985, 1990, 1995, 1997. Ezek közül 1997-et tartotta a szakma az évszázad évjáratának. A 2000 utáni évek legnagyobb évjáratai: 2004, 2006, 2010, 2015, 2016 és 2019.
Jelenleg 203 termelő rendelkezik engedéllyel a montalcino-i borvidéken Brunello di Montalcino, Brunello di Montalcino Riserva és Rosso di Montalcino borok termelésére és palackozására.
Székhelye: Firenze
Területe: 22.987 km²
Lakosainak száma: 3.700.000
Szőlőültetvény területe: 58.000 ha
Vörösbor: 85%
Fehérbor: 15%
Eredetvédelem: A régióban 11 DOCG, 41 DOC és 6 IGT terület található.
Suhayda László
